november 9, 2022

Európa 2009: Asztronómia – Csillagászat bélyeg kisív

Saját példányú Galilei bélyegem

A bélyeg adatai

Ország: Magyarország
Kiadás dátuma: 2009.05.08
Példányszám: 300 000 darab
Kategória: Csillagászat, űrkutatás
A kisív külső vágási mérete: 105 x 65 mm
A bélyegek perforálási mérete: 25 x 25 mm
Tervezőművész: Nagy Péter

A bélyeg történeti háttere

Európa legszebb bélyegének választották 2009-ben.

A PostEurop tagországok minden évben szavazás útján választanak ki egy témakört, melyet valamennyien az adott évben kiadásra kerülő ún. EUROPA bélyegen jelenítenek meg. A téma 2009-ben az „Asztronómia”.

Galileo Galilei (Pisa, 1564. II. 15. – Arcetri, 1642. I. 8.) olasz természettudós, aki több tudományágban is otthonosan mozgott. A csillagászat terén számos felfedezés kötődik nevéhez: 1610-ben a Jupiter négy legnagyobb holdját, 1612-ben pedig a Neptunuszt fedezte fel. Az elsők között használt távcsövet az ég tanulmányozására; figyelt meg napfoltokat; fedezett fel hegyeket és krátereket a Holdon. Ő állapította meg, hogy a Tejút csillagok sokaságából áll.

Galileo figyelme a geocentrikustól a heliocentrikus világkép felé fordult. A kopernikuszi tanok hirdetéséért 1633-ban perbe fogták. A főbíró szerepét maga VIII. Orbán pápa töltötte be. A tét Galilei élete volt, mivel akkoriban az eretnekségért halálbüntetés járt. Befolyásos támogatóinak köszönhetően az ítélet életfogytiglani háziőrizet lett. A per során Galilei kénytelen volt visszavonni a Föld mozgására vonatkozó tanait, de közben végig a mára elhíresült szavakat mormolta maga elé: „Eppur si muove!”, vagyis „Mégis mozog!”

Bár megvakult, öregsége nyugalomban telt, természetes halállal hunyt el. II. János Pál pápa 1992. X. 31-én megsemmisítette az inkvizíció ítéletét.

A Magyar Posta kisívét és a benne található bélyegeket a csillagászatra utaló grafikai kompozíció díszíti. Az egyik címleten Galilei portréja és a róla elnevezett, 1989-ben útnak indított Galileo űrszonda látható. A másik címleten a Jupiter és annak négy holdja található. A bélyegek közötti kapcsolatot erősíti, hogy a Galileo űrszonda kutatta a Jupitert. A keretrajzon Galilei távcsöve, valamint rádiójeleket rögzítő csillagászati parabolák láthatók. Az alnyomatot képező háttér maga a világűr. Az alkalmi boríték rajzolatán a világűrből látható Föld bolygó képe szerepel. Az alkalmi bélyegző grafikája csillagászati motívumok stilizált rajza.

Forrás:
Fizikai Szemle 1993/7. 276.o.
Magyar Posta
Colnect.com

Strifler Anita

Kávéimádó blogger, stockfotós, DXN tag és anya vagyok. Ha szeretnél te is DXN tag lenni és élvezni ennek előnyeit, keress engem: [email protected] | Rólam | Tanulmányaim

View all posts by Strifler Anita →